A szoftverfejlesztés világa folyamatos változás: új funkciók kerülnek be, hibákat javítunk, optimalizálunk, finomhangolunk. Minden egyes módosítás azonban magában hordozza a veszélyt, hogy valami mást – akár teljesen váratlan helyen – elront. Itt lép be a képbe a regressziós tesztelés.
Mi az a regressziós tesztelés?
A regressziós tesztelés célja egyszerű: ellenőrizni, hogy a friss módosítások nem rontották el a már működő funkciókat. Ez olyan, mint amikor egy hangszer beállítása után gyorsan végigpengeted a húrokat, hogy biztosan minden jól szól-e még.
A regressziós tesztelés tehát nem új hibák kereséséről szól, hanem arról, hogy a régi, már javított vagy stabil funkciók továbbra is hibátlanul működjenek.
Miért fontos?
- Megakadályozza a visszacsúszó hibákat – innen ered a „regresszió” szó is.
- Biztonságot ad fejlesztés közben, hiszen bátrabban lehet változtatni, ha tudjuk, hogy a tesztek figyelnek.
- Csökkenti a kiadási kockázatot, mert kevesebb meglepetés ér a végső tesztelésnél vagy élesítés után.
- Időt spórol hosszú távon, mivel a korán észlelt hibák olcsóbban javíthatók.
Hogyan végezzünk regressziós tesztelést?
A regressziós tesztelés történhet manuálisan vagy automatizáltan. Kezdők gyakran manuálisan kezdik, majd idővel automatizálnak, hogy gyorsabban és megbízhatóbban fussanak a tesztek.
Példák eszközökre
- Postman – API-k teszteléséhez ideális. Könnyen létrehozhatsz benne tesztkollekciókat, amelyeket minden változtatás után lefuttathatsz.
- Selenium – böngészőautomatizáláshoz, ha webes felületeket szeretnél újra és újra tesztelni.
- JUnit / PHPUnit / Jest – ha kódszinten szeretnél automatizált teszteket írni.
Ezek az eszközök segítenek abban, hogy a regressziós tesztelés ne legyen időrabló, és akár naponta többször is lefuttathasd a teljes tesztcsomagot.
Mikor érdemes regressziós tesztet futtatni?
- Minden hibajavítás után
- Minden új funkció beépítésekor
- Verzióváltás előtt
- Ha konfigurációs vagy környezeti változás történik
A lényeg: bármikor, amikor a rendszerben olyan módosítás történik, ami hatással lehet más részekre.
A regressziós tesztelés a szoftvertesztelés egyik alapköve. Nem látványos, nem izgalmas, de nélküle a fejlesztés olyan lenne, mint egy építkezés állvány nélkül. Ha kezdőként most ismerkedsz a teszteléssel, a regressziós tesztelés megértése és gyakorlása az egyik legjobb befektetés, amit tehetsz.